Nézőpontok a pszichológiában

 

Halak vagy madarak?

 

A pszichológiai nézőpont a pszichológia különböző területeinek vizsgálatánál alkalmazott szemlélet.

 

Biológiai nézőpont

A viselkedést a testen belül, elsősorban a központi idegrendszerben zajló élettani folyamatokhoz igyekszik kapcsolni. Vizsgálja a viselkedést és a mentális eseményeket megalapozó neurobiológiai folyamatokat. A különféle pszichés anomáliákat is a biológiai szemlélet alapján értelmezi és kezeli.

 

Pszichoanalitikus nézőpont

Freud a tudat az észlelés és az emlékezés korabeli - (XX. sz. eleje) - kognitív fogalmait elegyítette a biológiailag megalapozott ösztönök gondolatával. Az elmélet alapfelvetése, hogy viselkedésünk nagy része tudattalan folyamatokból (gondolatokból, félelmekből, vágyakból) ered. E folyamatok hátterében a velünk született ösztönök, illetve azok a történések állnak, amelyek során a szülők, illetve később a társadalom ezen ösztönök kielégítését kontroll alatt kívánják tartani. Az érzelmi problémák, az elfojtott traumák pszichés energiája előbb-utóbb a felszínre tör, és különböző pszichés anomáliák formájában manifesztálódik.

 

Behaviorista nézőpont

Alapítója, John B. Watson - (XX. sz. eleje) - állatok és csecsemők viselkedését tanulmányozta. (A tudattal nem foglalkozott.) A vizsgálatai során alkalmazott ingerek és az erre adott válaszok álltak kutatásainak középpontjában. S-R (stimulus-response formula) (inger-válasz pszichológia). Ennek alapján szinte az összes viselkedést a kondicionálás és a megerősítés eredményének tekintette. (Pavlov klasszikus kondicionálással kapcsolatos kísérletei a behaviorizmus alapmunkái közé tartoznak.)

 

Kognitív nézőpont

Előfeltevései:

  1. Csak a mentális folyamatok (észlelés, érzékelés, emlékezés, gondolkodás, problémamegoldás) tanulmányozásával érthetjük meg teljesen, hogy mit csinálnak az élőlények.

  2. Az emberi cselekedetek nem pusztán ingerekre adott válaszok, így a mentális folyamatok fogalmaival kell értelmeznünk őket.

     

Szubjektivista nézőpont

 

E nézőpont szerint az emberi viselkedés nem az objektív, hanem az észlelt világból indul ki. Az emberek maguk teremtik meg szubjektív valóságukat, és hajlanak arra, hogy ezt az objektív világ pontos másának tekintsék (naiv realizmus). Ebből pedig az következik, hogy az emberi társas viselkedés megértéséhez elsősorban a személy saját helyzetéről alkotott véleményével kell tisztában lennünk, amely az adott kulturális közeg, a személyes tapasztalatok és az aktuális motivációs állapot függvénye.

 

 

Öreg vagy fiatal nő?

 


Ⓒ DR. HÍDVÉGI MÁRTA, 2020

YouTube Facebook
Szoftverfejlesztés, webfejlesztés