Dr. Hídvégi Márta, pszichológus

Válási krízisek, gyermek-elhelyezés

A pszichológus szaktudása és dilemmái

 

Pszichológiai rendelésemre telefonon bejelentkezett egy hölgy. Rögtön elmondta, hogy… most váltak pár hónapja, és a 12 éves fia nagyon ragaszkodik az apjához, mert az apja telebeszélte a fejét, hogy ott jobb neki, és biztos, hogy rossz hatással van rá az apja, mert új barátnője is van. De a gyerek ezt a problémát nem akarja pszichológusnál megbeszélni, mereven elzárkózik a pszichológiai vizsgálattól, mert az apja telebeszélte a fejét (ezt a kifejezést többször használja), viszont a gyerek iskolát akar váltani, és mi lenne, ha azt mondaná neki, a pszichológus felméri majd, hogy képes lesz-e az új iskolában tanulni. Nagyon elleneztem ezt a félrevezetést. De a szülő azt mondta, hogy tényleg erre is kíváncsiak. 

Eljöttek hozzám. Az anya, az anya testvére és a gyermek. A váróban a nagynéni és a gyermek – nevezzük Ádámnak - kettesben várakozott, amíg az anyával beszéltem. Az anya nagyhangú, nagydarab, rosszul öltözött, tele indulattal. Felháborodva, sok-sok panasszal kezdte volna. Próbáltam lecsillapítani, némiképp sikerült. Nem Ádámról beszélt, hanem a saját sérelmeiről a válás kapcsán, és arról, hogy a fia eltávolodott tőle, ellenséges vele. Mindezt a volt férje hatásának tulajdonította.

Ádám vékony, kedves mimikájú gyermek. A pszichológiai vizsgálatot elfogadta, együttműködő volt. Természetesen először az iskolai helyzetét beszéltük meg, miért akar iskolát váltani stb. Már ekkor megmutatkozott a probléma gyökere. Kiderült, az anyja nem engedi, hogy az apjánál tanuljon (egy faluban laknak). Ragaszkodik ahhoz, hogy ő kérdezze ki a leckét minden nap. Ha pedig ő nincs otthon a munka miatt, akkor a kísérő nagynéni indítja iskolába, délután ő van a gyerekkel. Az anya azt mondta a gyerekének, hogy az osztályfőnök javasolta ezt. Ádám viszont megkérdezte az osztályfőnökét, tényleg így van-e, és megtudta, hogy az anyja hazudott. Ezen borzasztóan fel van háborodva. Az apjáról és a mostani élettársáról csupa jót mesél. El van keseredve, hogy nem akkor mehet hozzájuk, amikor szeretne, mert az anya tiltja.

Hármukkal közösen meg akartam beszélni a következő találkozásunkat. Leültek velem. Ádám abban a pillanatban kiabálva kezdte szidni az anyját: „- Te mindég hazudsz nekem, most sem csak az iskolaváltás miatt hoztál ide, hanem biztos azért, hogy apával ne találkozzak!” (Amikor kettesben beszélgettünk Ádámmal, nagyon ügyeltem arra, hogy semlegesen, csak a mindennapjairól kérdezzem, de ő fantasztikus érzékkel rájött, hogy lényegében apja-anyja konfliktusa itt a fő kérdés…) Ezután igazi drámai helyzet alakult ki. Mintha én ott sem lettem volna. A két nagyhangú nő egymást túllicitálva szidta a gyereket, hogy ő egy hazug, képmutató, szégyellje magát. „- Tudd meg, hogy ezután is csak velem fogsz tanulni, mert csak úgy fogsz tudni másik iskolába menni, ha én kikérdezlek!” Zsarolás és fenyegetés… Ádám ugyanolyan hanghordozással és mimikával, mint a nők, elkezdte panaszolni a saját sérelmeit. Letorkollták. Pszichológusi tudásom legjavát adtam bele a lecsillapításukba, ami a teremben sikerült is. De amikor elmentek, a lépcsőházból még hallottam a hangos szóváltásukat. ( A következő alkalomra csak az anyát hívtam, majd az apát külön, ezek után kettejüket. Majd elkezdődött Ádám pszichoterápiája. De ez már egy külön történet.) Az esetet nehezen dolgoztam fel. Szupervízióban megbeszéltem egy kollégával. Szakkönyvet is kerestem saját tapasztalataim, tudásom bővítésére. Ekkor találtam rá a R.H. Largo – M. Czernin szerzőpáros könyvére: Válás után boldog gyerekek? Ez a mű körültekintően foglalja össze, hogy mire van a gyerekeknek valóban szükségük ilyen krízishelyzetben, mitől szenvednek leginkább. Egyik fő témája a könyvnek: miként lehet a gyermek jól-létét, jó közérzetét a szülők válása ellenére is fenntartani; a szülők nevelési elképzeléseinek, a család életkörülményeinek és társadalmi környezetének együttes hatása hogyan befolyásolja a válás utáni helyzet kialakulását. A következő kérdésekkel foglalkozik részletesen a könyv

1. Válás idején

  • Hogyan mondjuk meg a gyerekünknek, hogy el fogunk válni?
  • Hogyan élik meg a gyerekek és a szülők a válást?
  • Mennyire és miért hiányolja a gyerek a külön élő szülőt?

 

2. Mindennapik a válás után

  • Honnan tudják a szülők, hogy a gyerek jól érzi magát?
  • Mi változik a szülő-gyerek kapcsolatban?
  • Hány különböző otthont visel el a gyerek?
  • Mennyi családi és családon kívüli gondozásra van szüksége egy gyereknek?
  • Mennyi támogatásra van szükségük a szülőknek gyermekük gondozásához?
  • Hogyan lehet külön élni és együtt nevelni?

 

3. Az érzelmek világa

  • Érezheti-e jól magát a gyerek, ha a szülő rosszul érzi magát?
  • Miért olyan rossz a gyereknek, ha a szülei veszekednek?
  • Mekkora magunkkal hozott családi minta, az erkölcsi értékek, a társadalmi és vallási morál jelentősége?

 

4. A családmodellek sokfélesége

  • Milyen hatással van a gyerekre, ha a szülei újra szerelmesek lesznek?
  • Mit érez a gyerek, ha a szülei új családot alapítanak?
  • Mit jelent egy gyereknek a mostoha- és féltestvérek?
  • Családi és társadalmi szempontból mennyire fontosak a társas kapcsolatok?

 

5. Amikor az elvált szülők gyerekei felnőnek

  • Mi lesz a válási árvákból?
  • Több problémájuk lesz-e, mint a kétszülős családban nevelkedett gyermekeknek?
  • Mitől függ, hogy jól érzik-e magukat?”

Knyv

Ezt a könyvet minden szülőnek és elvált szülőnek, továbbá az elvált szülők felnőtt gyermekeinek ajánlom! Igen fontos lenne, hogy mindkét szülő elolvassa. Beszéljék meg együtt, miben értenek egyet, min kéne változtatni, hogy gyermekeik harmonikus személyiséggé váljanak. Ha képesek lesznek kiegyensúlyozottan, intelligensen, fékezett indulatokkal viselkedni egymással, mindez sikerülni fog.

A pszichológiai rendelésemre legtöbbször csak egyik szülő hozza el a gyermeket, sokszor a láthatási per előtt. Fő kérdésük nem az, mi jó a gyereknek, hanem, hogy miért rossz az, ha a másik szülőnél van. Ezen kéne változtatni. Én igyekszem elérni, hogy mindkét szülővel személyesen beszélhessek, mindkét fél érzéseit, indulatait ismerve tudjak tanácsot adni ahhoz, hogyan tudnának a gyermekeiknek biztonságot, szerető, megértő légkört teremteni. 

A gyermek nem magántulajdon! A szekrény, autó, számítógép birtoklásán lehet vitázni, veszekedni, sőt pereskedni is, hogy kié legyen, de a gyermeken nem!

Dr. Hídvégi Márta pszichológus, online pszichológus

Joomla templates by a4joomla